A Témák Szerinti Gyűjtemény

Naḷakalāpī Sutta

12.67. A nádkévék

Egy alkalommal a tiszteletreméltó Száriputta és a tiszteletreméltó MaháKotthita Váránaszi mellett, az iszipatanai Őz-ligetben időzött. És akkor este, amikor elvonulásából visszatért, a tiszteletreméltó MaháKotthita odament a tiszteletreméltó Száriputtához, és mikor odaért hozzá, udvariasan üdvözölték egymást. Miután barátságosan köszöntötték egymást és tiszteletüket fejezték egymás iránt, [MaháKotthita] leült egyik felől. Amint ott ült, ezzel fordult oda a tiszteletreméltó Száriputtához:

—Azt mondd meg nekem, Száriputta barátom, hogy vajon az öregedést és a halált maga hozza létre, más hozza létre vagy mind önmaga, mind más hozza létre, vagy [esetleg] véletlenül jön létre, anélkül, hogy maga hozná létre vagy más hozná létre?

—Nem arról van szó, Kotthita barátom, hogy az öregedést és a halált maga hozza létre, más hozza létre vagy mind önmaga, mind más hozza létre, vagy [éppen] véletlenül jön létre, anélkül, hogy maga hozná létre vagy más hozná létre. Hanem a születésből, mint előfeltételből, jön létre az öregedés és a halál.

—Azt mondd meg nekem, Száriputta barátom, hogy vajon a születést… létesülést… ragaszkodást… sóvárgást… érzeteket… érintkezést… a hat érzékszerv területét maga hozza létre, más hozza létre vagy mind önmaga, mind más hozza létre, vagy [esetleg] véletlenül jön létre, anélkül, hogy maga hozná létre vagy más hozná létre?

—Nem arról van szó, Kotthita barátom, hogy a hat érzékszerv területét maga hozza létre, más hozza létre vagy mind önmaga, mind más hozza létre, vagy [éppen] véletlenül jön létre, anélkül, hogy maga hozná létre vagy más hozná létre. Hanem a névből és formából, mint előfeltételből, jön létre a hat érzékszerv területe.

—Azt mondd meg nekem, Száriputta barátom, hogy vajon a név és formát maga hozza létre, más hozza létre vagy mind önmaga, mind más hozza létre, vagy [esetleg] véletlenül jön létre, anélkül, hogy maga hozná létre vagy más hozná létre?

—Nem arról van szó, Kotthita barátom, hogy a név és formát maga hozza létre, más hozza létre vagy mind önmaga, mind más hozza létre, vagy [éppen] véletlenül jön létre, anélkül, hogy maga hozná létre vagy más hozná létre. Hanem a tudatosságból, mint előfeltételből, jön létre a név és forma.

—Azt mondd meg nekem, Száriputta barátom, hogy vajon a tudatosságot maga hozza létre, más hozza létre vagy mind önmaga, mind más hozza létre, vagy [esetleg] véletlenül jön létre, anélkül, hogy maga hozná létre vagy más hozná létre?

—Nem arról van szó, Kotthita barátom, hogy a tudatosságot maga hozza létre, más hozza létre vagy mind önmaga, mind más hozza létre, vagy [éppen] véletlenül jön létre, anélkül, hogy maga hozná létre vagy más hozná létre. Hanem a név és formából, mint előfeltételből, jön létre a tudatosság.

—Csak most értettem meg azt a kijelentést, Száriputta barátom, hogy „Nem arról van szó, Kotthita barátom, hogy a név és formát maga hozza létre, más hozza létre vagy mind önmaga, mind más hozza létre, vagy [éppen] véletlenül jön létre, anélkül, hogy maga hozná létre vagy más hozná létre. Hanem a tudatosságból, mint előfeltételből, jön létre a név és forma.”

Azt is megértettem, hogy „Nem arról van szó, Kotthita barátom, hogy a tudatosságot hozza létre, más hozza létre vagy mind önmaga, mind más hozza létre, vagy [éppen] véletlenül jön létre, anélkül, hogy maga hozná létre vagy más hozná létre. Hanem a név és formából, mint előfeltételből, jön létre a tudatosság.” De hogyan kell érteni [együtt] ezt a két kijelentést?

—Rendben, Kotthita barátom, mondok neked egy hasonlatot, mert van olyan eset, hogy az intelligens ember [épp] egy hasonlat segítségével tudja megérteni, amiről éppen szó van. Olyan ez, mintha két nádkévét úgy állítanánk fel, hogy egymásnak döntjük őket. Ugyanígy a jön létre a név és formából, mint előfeltételből, a tudatosság, a tudatosságból, mint előfeltételből, pedig a név és forma. A név és formából, mint előfeltételből, jön létre a hat érzékszerv területe. A hat érzékszerv területéből, mint előfeltételből, jön létre az érintkezés. Az érintkezésből, mint előfeltételből, jönnek létre az érzetek. Az érzetekből , mint előfeltételből, jön létre a sóvárgás. A sóvárgásból, mint előfeltételből, jön létre a ragaszkodás. A ragaszkodásból, mint előfeltételből, jön létre a létesülés. A létesülésből, mint előfeltételből, jön létre a születés. A születés, mint előfeltétel, ezután létre hozza az öregedés és a halált, a szomorúságot, siránkozást, fájdalmat, aggodalmaskodást és kétségbeesést. Ez ennek az egész szenvedéstömegnek az eredete.

—Ha az ember elhúzná az egyik nádkévét, a másik eldőlne, ha [pedig] a másikat húzná el, akkor az egyik dőlne el. Ugyanígy a név és forma megszűnése hozza létre a tudatosság megszűnését, a tudatosság megszűnése hozza létre a név és forma megszűnését. A név és forma megszűnése hozza létre a hat érzékszervi terület megszűnését. A hat érzékszerv terület megszűnése hozza létre az érintkezés megszűnését. Az érintkezés megszűnése hozza létre az érzetek megszűnését. Az érzetek megszűnése hozza létre a ragaszkodás megszűnését. A ragaszkodás megszűnése hozza létre a létesülés megszűnését. A létesülés megszűnése hozza létre a születés megszűnését. A születés megszűnése véget vet az öregedésnek és a halálnak, a szomorúságnak, siránkozásnak, fájdalomnak, aggodalmaskodásnak és kétségbeesésnek. Ez ennek az egész szenvedéstömegnek a megszűnése.

—Csodálatos, Száriputta barátom! Lenyűgöző, Száriputta barátom, mennyire jól beszélt a tiszteletreméltó Száriputta! A 36 témára vonatkozó nagyszerű állításai nagy örömet okoztak nekem.

Ha egy szerzetes abból a célból tanítja a Dhammát, hogy az az öregedéstől és haláltól való elforduláshoz, szenvedélymentességhez és megszabaduláshoz vezessen, ő az, aki megérdemli, hogy úgy nevezzék: a szerzetes, aki a Dhamma szószólója. Ha úgy gyakorol, hogy az az öregedéstől és haláltól való elforduláshoz, szenvedélymentességhez és megszabaduláshoz vezet, ő az, aki megérdemli, hogy úgy nevezzék: a szerzetes, aki a Dhammának megfelelően gyakorolja a Dhammát. Ha—az öregségtől és a haláltól való elfordulásnak, az azokkal kapcsolatos szenvedélymentességnek, [a szennyeződések] megszüntetés[é]nek és a ragaszkodás elhagyásának köszönhetően—megszabadul, ő az, aki megérdemli, hogy úgy nevezzék: a szerzetes, aki elérte a Nibbánát itt és most.

Ha egy szerzetes abból a célból tanítja a Dhammát, hogy az a születéstől való elforduláshoz, szenvedélymentességhez és megszabaduláshoz vezessen, ő az, aki megérdemli, hogy úgy nevezzék: a szerzetes, aki a Dhamma szószólója. Ha úgy gyakorol, hogy az a születéstől való elforduláshoz, szenvedélymentességhez és megszabaduláshoz vezet, ő az, aki megérdemli, hogy úgy nevezzék: a szerzetes, aki a Dhammának megfelelően gyakorolja a Dhammát. Ha—a születéstől való elfordulásnak, az azokkal kapcsolatos szenvedélymentességnek, [a szennyeződések] megszüntetés[é]nek és a ragaszkodás elhagyásának köszönhetően—megszabadul, ő az, aki megérdemli, hogy úgy nevezzék: a szerzetes, aki elérte a Nibbánát itt és most.

Ugyanígy a létesüléssel, ragaszkodással, sóvárgással, érzetekkel, érintkezéssel, az érzékelés hat területével, a név és formával és tudatossággal.

Ha egy szerzetes abból a célból tanítja a Dhammát, hogy az a késztetésektől való elforduláshoz, szenvedélymentességhez és megszabaduláshoz vezessen, ő az, aki megérdemli, hogy úgy nevezzék: a szerzetes, aki a Dhamma szószólója. Ha úgy gyakorol, hogy az a késztetésektől való elforduláshoz, szenvedélymentességhez és megszabaduláshoz vezet, ő az, aki megérdemli, hogy úgy nevezzék: a szerzetes, aki a Dhammának megfelelően gyakorolja a Dhammát. Ha—a késztetésektől való elfordulásnak, az azokkal kapcsolatos szenvedélymentességnek, [a szennyeződések] megszüntetés[é]nek és a ragaszkodás elhagyásának köszönhetően—megszabadul, ő az, aki megérdemli, hogy úgy nevezzék: a szerzetes, aki elérte a Nibbánát itt és most.

Ha egy szerzetes abból a célból tanítja a Dhammát, hogy az a nemtudástól való elforduláshoz, szenvedélymentességhez és megszabaduláshoz vezessen, ő az, aki megérdemli, hogy úgy nevezzék: a szerzetes, aki a Dhamma szószólója. Ha úgy gyakorol, hogy az a nem-tudástól való elforduláshoz, szenvedélymentességhez és megszabaduláshoz vezet, ő az, aki megérdemli, hogy úgy nevezzék: a szerzetes, aki a Dhammának megfelelően gyakorolja a Dhammát. Ha—a nem-tudástól való elfordulásnak, az azokkal kapcsolatos szenvedélymentességnek, [a szennyeződések] megszüntetés[é]nek és a ragaszkodás elhagyásának köszönhetően—megszabadul, ő az, aki megérdemli, hogy úgy nevezzék: a szerzetes, aki elérte a Nibbánát itt és most.