A Témák Szerinti Gyűjtemény
Avijjā Sutta
45.1. A nem-tudás
Így hallottam. Egyszer a Magasztos Szávatthí közelében a Dzséta-ligetben, Anáthapindika kertjében tartózkodott. Ott így szólt a szerzetesekhez:
—Szerzetesek!
—Igen urunk!—válaszolták a szerzetesek, majd így szólt a Magasztos:
—Szerzetesek! A tudatlanság vezet a helytelen [tudati] minőségek megszerzéséhez, nyomában az értelem és a felfogóképesség hiánya. Egy ostoba emberben, aki tudatlanságba merül, helytelen szemlélet ébred. Akinek helytelen a szemlélete, helytelen elhatározásra jut. Aki helytelen elhatározásra jutott, annak helytelen lesz a beszéde. Akinek helytelen a beszéde, helytelenek lesznek a tettei is. Aki helytelenül cselekszik, helytelen életmódot követ. Aki helytelen életmódot követ, annak helytelen lesz a törekvése is. Aki helytelenül törekszik, az hibás éberséget fejleszt. Akinek hibás az ébersége, annak az összpontosítása helytelen.
A tiszta tudás vezet a helyes [tudati] minőségek megszerzéséhez, nyomában az értelem és a felfogóképesség. Egy értelmes emberben, akit tiszta tudás hat át, helyes szemlélet ébred. Akinek helyes a szemlélete, helyes elhatározásra jut. Aki helyes elhatározásra jutott, annak helyes lesz a beszéde. Akinek helyes a beszéde, helyesek lesznek a tettei is. Aki helyesen cselekszik, helyes életmódot követ. Aki helyes életmódot követ, annak helyes lesz a törekvése is. Aki helyesen törekszik az helyes éberséget fejleszt. Akinek helyes az ébersége, annak az összpontosítása is helyes.